Téseny

 

 

 

Települési alapadatok

 

Település megnevezése: Téseny

Polgármester: Dávodi Dóra

Jegyző: Takácsné Jauk Ibolya

Népességszám: 345 fő

Települési önkormányzat elérhetősége: 72/372-031, 572-009

Cím: 7834 Téseny, Rákóczi F. u. 97.

Fax: 72/372-031

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

teseny

 

 

 

Bemutatkozás

 
 
 

 

  

A helység neve személynévi eredetű.
A Téseny helységnév alapjául szolgáló személynév szláv eredetű, melynek megfelelői megtalálhatók a régi cseh, lengyel és orosz nyelvekben.
Hogy az ilyenfajta helységnévadás megtörténhetett az annak volt köszönhető, hogy sikerült eljutnunk addig a pontig, ahol már az itt talált szlávságot a magyarság olyannyira tudta szinte magába olvasztani, hogy az már a magyarságra is képes volt nagymértékben hatni.
Pontosabb híradásunk nincs arról, hogy ki lehetett az a híres Tésen, vagy Téseny nevű személy, akiről községünk nevét kapta, nyerte.

Téseny története a feljegyzések alapján az 1130-as évekig nyúlik vissza. Akkor még Tesen néven szerepeltünk a köztudatban, aztán az idő előrehaladtával 1561-ben Kys Tessen és Nagy Tessen néven kerültünk feljegyzésre. Míg napjainkban Téseny névvel vagyunk láthatóak Baranya megye községeként.

Tésenyi köznemesek

A középkori oklevelekből kerül elénk néhány tésenyi nemesnek a neve.
Így kerül elő az 1330-as oklevélből a számos nemesi tanú között Tésenyi László fia Péter neve is.
Majd 1400-ben Töttösi László számtalan pörösködése között, az egyik ismételten halasztást nyert pörében, a több alperes körében szereplő Tésenyi Pálfia György.
1403-ban Tolna vármegye alispánjai voltak Majtényi Benedek és Tésenyi István.
Ismételten 1469-ben találkozhatunk a nemesi tanúk között felsorolva tésenyi nemesek nevével. Az iratban a pécsi káptalan jelenti Mátyás királynak, hogy Nagyvátyi Kelemen mestert és annak testvérét Gáspárt kívánja beiktatni Ózd birtokba, bizonyos Beltelek nevű néptelen pusztába. Ekkor Kisasszonyfalvi Istvánfia János és néhai Imrefia János és László a birtokbe vezetésnek ellentmondtak. A birtokba iktatáshoz meghívott szomszédosok voltak a Topordi, Batamindszenti és Bogádi nemesek között Tésenyi György, Simon és Mihály.
A török hódoltság kezdetére Tésenynek egy önálló rése alakult "Kistéseny" néven. Azt Kisasszonyfalvi Istvánffyak birtokolták egészen Szigetvár elestéig.
A köznemesek része ezentúl "Nagytéseny" néven szerepel az iratokban Nagytéseny mindvégig a köznemesek birtokában maradt, bár időnként az Istvánffyak is jogot vindikáltak maguknak a község e részében is.

Nagytésenynek voltak időközben elszármazott nemesei is. Úgymint, 1542-ben Tésenyi Bernát özvegye, akinek van 1/2 portája Tengeriben.
1560-ban Tésenyi Jánosnak Zókon volt birtokrésze, ezidőtájt Sziget várában szolgált Tésenyi Albert várkatona, Tésenyi György tizedes és másik Tésenyi György lőporkészítő.

A középkorban a község nevének írása időről-időre változott, mígnem elnyerte mai, végleges formáját Téseny néven.

Népesség

1930-ban 529, 1970-ben 517 magyar és 5 német, 1992-ben 370, 2002-ben 359, míg jelenleg 365 lakosunk él Tésenyben.

A település látnivalói

Elsőként említendő a két magas nyárfa között felállított öreg kereszt, mely községünkbe érve fogadja az ide érkezőket és egyben jelképezi az itt élő emberek hitükhöz való hűségét.
A falu látványosságai közé tartozik a torony méretű harangláb is, melynek bejárata felett festett Mária tekint le ránk.
A fiatalok között igen népszerű a focipálya és a mellette felépített játszótér, amelyek a tavasz beköszöntével szinte mindennapos látogatottságot élveznek.
Akár egy séta erejéig is látványosság a pusztánk bejárata előtt elnyúló kis fenyves, mely hosszú évek óta ékesíti a község látképét.

 

forrás: www.teseny.hu